A német kormányszóvivő szerint Berlin nem kényszerítette rá akaratát a görög kormányra, a közös megegyezést mutatja egyebek között az, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is kiállt az egyezség mellett a csúcstalálkozó után.
Lentner Csaba közgazdász aAz M1 szombat reggeli műsorában kijelentette: Magyarország a befektetásre ajánlott kategóriában van és ott is marad. A görög dráma viszont szerinte évekig eltart majd.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nem zárja ki a görögök kiválását az euróövezetből, Varufakisz a hitelezők terrorjáról beszél.
Kádár János sírjánál, a politikus halálának 26. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen beszélt a Munkáspárt elnöke, aki szerint a görög válságra "megoldás, kiút csak egy van: folytatni a harcot a tőke ellen, kilépni az Európai Unióból, népi, dolgozói hatalmat teremteni, megadóztatni a gazdagokat".
Az államadósságok magas szintjének a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az OECD szerint például Görögország esetében az államadósságnak hosszú távon nem lenne szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát a jelenleg 180 százalék körüli arány helyett.
Az arany ára emelkedhet, ha a görög népszavazáson az EU-csomagot elutasító "nem" szavazatok győznek.
Egymilliárd euró forgóeszközzel rendelkeznek a görög bankok, működésük biztosítása hétfőtől már az Európai Központi Bankon (EKB) múlik.
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a hivatalos hitelezők nyújtotta további pénzügyi támogatás nélkül Görögország előbb-utóbb törlesztési csődbe kerül a magánszektorbeli hitelezőkkel szemben fennálló adósságaival.
Nadia Valavani görög pénzügyminiszter-helyettes azt írta a görög kormányfőnek, hogy nem tudja támogatni a megszorításokat, ezért lemond.
A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország – írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.
Az eurót délelőtt fél 11-kor 309,66 forinton jegyezték, míg a nap kezdetén 312,60 forint volt az árfolyam. Fél tizenkettőre a kurzus visszaemelkedett 310,22-re.
Kompromisszumos javaslat született a különtárgyalásokon a görög mentőcsomagról hétfőn hajnalban, jelenleg ezt tárgyalja át az európai állam- és kormányfők plénuma – jelentette be Donald Tusk Európai Tanács-elnök szóvivője.
A vasárnapi népszavazás eredménye nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából – mondta az Eurócsoport elnöke.
Megjelent a péntek esti kormánypárti nagygyűlésen Athénban Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és hívei ünneplése közepette kijelentette: "a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat".
A görög népszavazás előtt két nappal a közvélemény-kutatások hihetetlenül szoros befutót ígérnek. Egyelőre a nemek vezetnek.
A görög bankszövetség vezetője közölte, hogy a bankoknak egymilliárd eurónyi likviditási tartalékuk van, ami hétfőn elfogy – jelentette a Reuters.
Bár az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerint Görögország hivatalosan csődben van, a szervezet mégis úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését azt követően, hogy Athén nem törlesztett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ha a vasárnapi népszavazáson a görögök többsége elveti az adósságválság megoldását célzó hitelezői javaslatot, akkor az drámaian rontani fogja Görögország helyzetét a további tárgyalásokon – mondta pénteken Luxembourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög gazdaságban katasztrofális, Közép-Európában ugyanakkor jóval enyhébb következményei lennének a Grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből.
Kevesebb, mint egy hét áll rendelkezésére a hatóságoknak, hogy megszervezzék a referendumot, ezért az előkészületek gőzerővel zajlanak. Az állami nyomdában hétfőn kezdődött meg a szavazócédulák nyomtatása. A kérdés így hangzik: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?".
